Színtani ismeretek

„A szín élet. A színek nélkül halott lenne a világ.   
Őseszmék a színek, a kezdettől való színtelen fénynek és 
ellentétpárjának, a színtelen sötétségnek a gyermekei.
Mint a láng a fényt, úgy hozza létre a fény a színeket ” Johannes Itten

Mi a szín?

A különböző tárgyak a rájuk eső fényt különböző, rájuk jellemző módon nyelik el illetve verik vissza. Az emberi látás a visszaverődő fények egyedi sajátosságát (hullámhosszát) színként érzékeli. Agyunk pedig az érzékelt színt az adott tárgy tulajdonságaként értelmezi.

Tudományos szempontból a szín olyan a látással érzékelhető fiziológiai érzet, amelyet a látható fény kelt, méghozzá a hullámhosszától függő minőségben.

A színek a fény hullámhosszával változnak. A látható fények kb. 380-760 nm hullámhossz közé esnek. Ez a teljes látható színspektrum. Ezen belül a fény hullámhosszának változásával együtt változik az észlelt szín (vörös, vöröses narancs, narancs, narancsossárga, sárga stb. az ultraibolyáig), amely tehát az idegrendszerben képződött észlelet az adott hullámhosszú fényingerre.

Hogyan csoportosíthatók a színek?

Az alapszínek (1) a sárga, a piros és a kék. Azért nevezik ezeket alapszíneknek (vagy más néven elsődleges színeknek), mert nem keverhetők ki más színekből.

A másodlagos színek (2) két alapszín összekeveréséből születnek.
sárga + piros = narancs
piros + kék = lila
kék + sárga = zöld

A harmadlagos színek (3). Ezek egy elsődleges és egy másodlagos szín összekeveréséből jönnek létre.

Komplementer színek: A komplementer színeket más néven kiegészítő színeknek nevezzük. Ezek a színkörön egymással szemben elhelyezkedő színek (pl.: piros+zöld, lila+sárga, kék+narancs). Erős színkontrasztot adnak.

Analóg színek: a színkörön egymás mellett elhelyezkedő színek. Ha azonos sötétségűek, nem adnak nagy színkontrasztot.

Monokróm színek: ugyanannak a színnek a különféle világossági formái. (világos zöld, közép zöld, sötét zöld)

Színjellemzők:

Színezet: e szerint megkülönböztetünk hideg és meleg színeket. A színek különböző hőérzetet keltenek bennünk. A sárga-vörös oldal a tűz melegére emlékeztet, a kék-zöld pedig a jeges téli hideg érzetét kelti. Néhány szín hőhatása a környezet színétől függ, pl. a lila a hidegebb színek között meleg hatású. Hideg színekkel is kelthető meleg érzet, ha más színek környezetébe kerülnek, pl. a sárgászöld a kékek és a zöldek között meleg színhatású.

A hideg színek hideg érzetet keltő, kékes-lilás tónusú színek.

A meleg színek meleg érzetet keltő, sárgás-vöröses árnyalatú színek.

Semleges színek, a hőérzetet nem keltő: fehér és fekete színek.

Tónus: A színek különböző világossági és sötétségi foka.

Telítettség:

a) Telt, élénk színek: a színkör tiszta színei, melyekhez sem fehér, sem fekete szín nincs hozzá keverve.

b) Tört színek: fehér hozzáadásával a telt színeket kivilágosítjuk (derítjük), fekete hozzá adásával pedig sötétítjük (tompítjuk). Tört színeket kapunk akkor is, ha a tiszta színekhez szürkét adunk, vagy a kiegészítő színpárokat egymással összekeverhetjük.

Telítettség szerint megkülönböztetünk TELÍTETT (élénk) és TELÍTETLEN (tompa) színeket.

Színezet szerint megkülönböztetünk HIDEG és MELEG színeket.

Tónus szerint megkülönböztetünk VILÁGOS és SÖTÉT színeket.

4 évszaktípus:

A színtesztelés, színanalízis alapja, hogy a szemünk, arcszínünk, a természetes hajszínünk egy színharmóniát alkot. Az azonos színharmóniával rendelkező embereket csoportokba osztották, így a fenti színtulajdonságok alapján (telítettség, színezet, tónus) 4 ÉVSZAKTÍPUST különböztetünk meg:

TAVASZ, NYÁR, ŐSZ, TÉL típusokat. Azt fontos megjegyezni, hogy a tényleges évszakok hőmérsékleti jellemzőivel a fenti elnevezések nincsenek összefüggésben, csupán az évszak külső megjelenésével mutatnak hasonlóságot. (tehát pl. a nyár típus hideg színtípus, míg az évszak meleg.)

Az évszakelmélet az 1920-as évekből ered. Ekkor Johannes Itten, a Bauhaus korai korszakának képviselője, festő tanár megfigyelte, hogy a tanítványai előszeretettel használnak olyan színeket, árnyalatokat, amelyek megegyeznek a megjelenésük, stílusuk jegyeivel. Ekkor azt a feladatot adott a növendékeknek, hogy mindenkinek az általa harmonikusnak vélt színsorozatot fesse le. Itt vált a tanulói számára is láthatóvá az a különbség, mennyire eltérő módon látják és festik meg az általuk harmonikusnak vélt színeket és ezek a színek mennyire jellemzően tükröznek egy-egy évszakot. Így jött létre az évszakelmélet megnevezés.

Forrás: Szín – Wikipédia (wikipedia.org)

A TAVASZ típusok színjellemzői: meleg, telített (élénk), világos.

A NYÁR típusok színjellemzői: hideg, telítetlen (tompa), világos.

Az ŐSZ típusok színjellemzői: meleg, telítetlen (tompa), sötét.

A TÉL típusok színjellemzői: hideg, telített (élénk), sötét.

Az évszaktípusokon belül a színtípusok bemutatását itt találod.

Kíváncsi vagy melyik évszak, illetve azon belül melyik színtípusba tartozol? Szeretettel várlak színtanácsadásra, ahol ezt kiderítjük! 🙂 Meglátod, izgalmas utazásban lesz részed!